méhüreg

Méheüreg (méhüreg) a méh testének belső ürege, amelyet az endometrium bélel. A méhüreg a fundus felől indul, lefelé a cervix felé zárul, és a két petevezető nyílása a cornusok közelében található, a petevezetékek üregei pedig a méhüreg falán belül jelentkeznek. A méhüreg összeköttetést biztosít a cervikális csatornával és ezáltal a külvilággal és a külvilág felől érkező spermiumokkal is.

Az üreget belülről az endometrium béleli. Ez a nyálkahártya két fő részre oszlik: a funkcionális (deké) és az alapréteg (basalis). A funkcionális réteg a hormonális ciklus hatására vastagszik, megnyújtja a választókapacitást, és a ciklus végén leválik a menses során, ha nincs terhesség. Az endometrium vastagsága és összetétele a női ciklus során változik, ösztrogén és progeszteron hatására. A méhüregben a belső oszlopok és az összeköttető nyálkahártya rugalmassága lehetővé teszi a beültetést és a korai placentát.

Funkciói közé tartozik a terhesség megőrzéséhez szükséges környezet biztosítása: az implantáció helye az endometriumban van, és a folyamat során a nyálkahártya kifejeződés után a méhüreg támogatja a magzat fejlődését. A ciklus végén történő meszesedés, a novohangulatok és a méhnyálkahártya megújulása ismétlődő jelenség.

Klinikai kapcsolatai közé tartoznak a méhüregi elváltozások, például a septum vagy intrauterin adhéziók (Asherman-szindróma), illetve a polipok és fibroidok, amelyek a üreget distoríhatják. Diagnózisa és vizsgálata gyakran ultrahang, hüvelyi ultrahang, szalankohóz vagy hysteroszkópia, esetenként hiszterográfiát igényelve.