mycorrhizális

A mycorrhizális kapcsolatok olyan szimbiózisok, amelyekben növények gyökerei gombafonalakkal érintkeznek vagy be is hatolnak a gyökérszövetbe. A kapcsolat előnyös mindkét fél számára: a gomba a fotoszintézis révén származó szénforrást kap a gazdától, a növény pedig bővített gyökérfelületen keresztül javított víz- és ásványianyag-felvételt, különösen foszfort és mikroelemeket.

Két fő típusa ismert: arbuszkuláris vagy endomikorrhizás (AM) és külső vagy ektomikorrhizás (ECM). AM-mikorrhízában a gombafonalak a gyökérkéreg sejtinadai között, illetve a sejtekbe is behatolva arbuszkulátumokat és vesiculákat képeznek, míg ECM esetén a gomba a gyökérkészülék köré egy lent tölgyfakéreg-hommant képez, és a Hartig-háló a corticalis sejtek között helyezkedik el. Az extraréteális miteszsák és a gombafonal-hálózat szintén fontos szerepet játszik a talajban.

Funkciói közé tartozik a vízfelvétel növelése, foszforszükséglet kiegészítése, ásványi anyagok és nemes fémek mozgása a talajból a növény felé, illetve a talaj szerkezetének javítása glomalin nevű glükoprotein-kiválasztás révén. Emellett a növények közötti szinergiákat is támogathatják, például közös szénkészlet-cserével vagy kockázatcsökkentéssel.

Környezetben és mezőgazdaságban kiemelt jelentőségük van: erdőkben és füves területeken a növények közösségét összekapcsoló hálózatokat alkotnak, és elősegítik a biológiai sokféleséget. Növényvédelmi és talajjavítási gyakorlatban gyakran alkalmaznak mycorrhizális gombák inoculációját, különösen fiatal növények telepítésekor. Fontos megjegyezni, hogy nem minden növény köti össze magát gombával, és a környezet tényezői, például foszfor-tartalom vagy talaj pH-ja befolyásolják a kötődés mértékét.