májsejt

Májsejt, vagy hepatocyta, a máj legfőbb funkcionális sejtje. Átmérője általában 20–30 mikrométer, alakja poligonalis; a mag gyakran binukleáris. Citoplazmájában számos mitokondrium, smooth és rough endoplazmatikus retikulum, Golgi-készlet és glikogénraktárak találhatók.

A hepatocyták a májlebenyekben a központi véna körül rendeződnek, és a vér a sinusoidákban áramolva érintkezik velük. Sejtjeik apicalis felszínén epecsatornácskák találhatók, basolateralis felületük pedig a vérrel érintkezik. A sinusoidákat endothelium és Kupffer-sejtek bélelik; az Ito-sejtek pedig a vitamintárolást és a kötőszöveti mátrix szabályozását szolgálják.

Fő funkciói közé tartozik a szénhidrát-, lipíd- és fehérje-anyagcsere, a glikogén tárolása és felszabadítása, valamint az albumin és a koagulációs faktorok szintézise. Detoxifikáció: a májsejtek a CYP450-enzimrendszer és más enzimrendszerek révén oxidációt és konjugációt végeznek, hogy gyógyszerek és méreganyagok kiürülése megkönnyüljön. Epe termelése: epesavak, koleszterin és foszfolipidek képződnek és canalicularis rendszeren át a galvezetékek felé kerülnek; bilirubin konjugációja és kiválasztása szintén a hepatocyták feladata.

Vérkeringés és zónázás: a porta véna és a máj artéria a portális triadban adják a vért a májba; a hepatocyták a periférián kapják a vérellátást, a központi véna felé pedig a vér távozik. A periportális zona (zona 1) magasabb oxigénnel és oxidatívabb metabolizmussal dolgozik, a centrális zona (zona 3) kisebb oxigénnel és fokozottabb gyógyszer-metabolizmussal.

Regeneráció: a májsejtek kiváló regenerációs képességgel rendelkeznek; sérülés vagy részleges eltávolítás után a sejtpopuláció gyorsan visszatöltődik. Krónikus toxikus hatások májműködési zavarokat, például cirrózist okozhatnak.