játékfüggséget

Játékfüggőség, más néven videojáték-függőség vagy problémás játékkapcsolódás, egy olyan állapot, amelyet a videojátékok túlzott és kontrollálatlan használata jellemez, amely negatív következményekkel jár az illető életében. Ez egy komplex pszichológiai jelenség, amelyet a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-5) is elismert. A függőség kialakulásához a játék iránti erős vágy, a kontroll elvesztése a játékkal töltött idő felett, valamint a játék elhagyása esetén elvonási tünetek jelentkezése társulhat.

A játékfüggőség tünetei változatosak lehetnek. Ezek közé tartozik a napi szintű, egyre hosszabb ideig tartó játékkal töltött idő, a játék abbahagyásának vagy csökkentésének nehézsége, a játékra gondolás vagy a játékról való beszéd, valamint a játék miatt más fontos tevékenységek (iskola, munka, társas kapcsolatok, higiénia) elhanyagolása. Az illető gyakran hazudik a játékkal töltött időről, és a függőség fenntartása érdekében továbbra is játszik, annak ellenére, hogy negatív következményeket tapasztal.

A játékfüggőség kialakulásának okai összetettek lehetnek. Hajlamosító tényezők lehetnek a genetikai hajlam, a mentális egészségi problémák (például depresszió vagy szorongás), valamint a társas elszigeteltség. A játékok designja is hozzájárulhat a függőséghez, mivel sok játék intenzív jutalmazási rendszerekkel rendelkezik, amelyek dopamint szabadítanak fel az agyban, hasonlóan más függőséget okozó anyagokhoz.

A játékfüggőség kezelése többféle módon történhet. Pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia, hatékony lehet a függőség hátterében álló problémák feltárásában és a problémás játékkapcsolódás kezelésében. Csoportterápia és önsegítő csoportok is segítséget nyújthatnak. Néhány esetben gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, különösen, ha a játékfüggőség más mentális egészségi problémákkal társul. A család és barátok támogatása is kulcsfontosságú a gyógyulási folyamatban.