intrúziók

Intrúziók a földtani kőzetek belsejében keletkeznek, amikor a magma a meglévő kőzetek közé vagy azok között beszivárogva megdermed, anélkül hogy a felszínre jutna. Így olyan testek alakulnak ki, amelyek a földkéreg mélyebb részeiben maradnak, és a környező kőzetektől elkülönülten hűlnek.

Az intrúziós testek osztályozása több szempont szerint történik. Koncordáns intrúziók (például sill) párhuzamosak a rétegződés irányával. Discordáns intrúziók (például dyke) a rétegeket keresztülfúróan metszenek át. Nagyobb testek közé tartoznak a laccolithok és lopolithok, amelyek a felszín közelében domborodnak vagy felépülnek. A legnagyobb intrúziós testek a batholithok és plutonok, amelyek hatalmas kőzettestekké tömörülnek.

Képződésük során a magma lassú hűlése miatt szemcseméretük általában nagyobb, és típikusan phanerites vagy holokróm textúrájú kőzetek keletkeznek. A környező kőzetekben gyakran kontaktmetamorfózis figyelhető meg a hőterhelés hatására. Bizonyos intrúziók ércképződést vagy ritkaföldfém-ércek elhelyezkedését is előidézhetik, különösen a granites és más granos intrúziós testek környezetében.

Előfordulásuk világszerte gyakori, különösen kontinensek belső zónáiban és hegylábak környékén, ahol a magmás aktivitás és a tectonikai események összetett kapcsolata érvényesül. Jelentőségük a földtani történelem megértésében és a bányászati erőforrások helyének feltárásában is kiemelkedő.