földkéreg

Földkéreg a Föld legkülső, szilárd rétege, amely a litoszférát alkotja. Két fő típusa van: kontinentális kéreg és óceáni kéreg. A kéreg a felszínhez közeli geológiai egység, amely meghatározza a kontinensek és a tengerek elrendezését. A legtöbb földtani és talajképző folyamat e rétegen zajlik.

A kontinentális kéreg vastagabb és alacsonyabb sűrűségű, mint az óceáni. Fő összetétele granitból és más felsőbbrendű kőzetekből áll. Vastagsága átlagosan 30–50 km, hegyvidéki területeken akár 70 km fölé is nő. Sűrűsége körülbelül 2,7 g/cm³. A kontinensek kéregében nagyobb arányban előfordulnak felszínhez kötött üledékrétegek és különféle metamorf kőzetek.

Az óceáni kéreg vékonyabb és sűrűbb, alapvetően bazaltból és gabbróból áll. Vastagsága körülbelül 5–10 km. Korát tekintve fiatalabb a kontinenseknél: a tengeralatti kéreg gyakran néhány tíz–néhány százmillió évvel öregebb, de ritkán éri el a kontinentális kéreg korát. Sűrűsége kb. 3,0 g/cm³.

A földkéreg és a felső köpeny közötti határ a Mohorovičić diszkontinuitás, röviden Moho, amely a kéreg és a felső köpeny közötti átmenetet jelöli: kontinensek alatt átlagosan ~35 km, óceánok alatt ~7–10 km mélyen van.

A földkéreg a lemeztektonika része: a kőzetlemezek mozgása földrengéseket, vulkanizmust és a földfelszín reológiáját is meghatározza. A kéreg keletkezése és átalakulása a magmás tevékenységek, üledékképződés és eróziós folyamatok eredménye, míg ásványi erőforrásai és talajai a bioszféra alapját képezik.