hegységépítésben

A hegységépítésben, vagy orogenezisben, a földtörténeti időben a földkéreg deformációja és felemelkedése révén hegyláncok és más felszínformák keletkeznek. A folyamat a lemeztektonika keretében zajlik, és két fő útja ismert: kontinensközi ütközés és a szubdukcióhoz kapcsolódó magmás tevékenység.

Kontinensközi ütközéskor két kontinentális kéreg ütközik, a kéreg megvastagosodik, redőzetes és töréses szerkezetek alakulnak ki, és a felszín felemelkedik. Szubdukcióhoz kötődő vagy mély magmás tevékenység esetén a kéreg összenyomódik, magmás intrúziók és más felszínformálási folyamatok játszódnak le, amelyek fokozzák a hegységépítés komplexitását.

A hegységépítés hosszú időt vesz igénybe, jellemzően tíz- vagy százmillió évek alatt. Az erózió, a kéregrétegek lecsiszolódása és az isostatikus visszarendeződés befolyásolja a végleges felszínképet és a hegység magasságát, gyakran dinamikus egyensúlyt teremtve a felszínformálás és a felemelkedés között.

Példák: Himalája a Indiai-lemez kontinens ütközése révén keletkezett; Andes a Nazca-lemez alábukásával fejlődött tovább; Alpok alpesi és variszkuszi orogenezis eredményeként alakult ki; Appalachek ősi hegységként maradt fenn. Modern megfigyelések, például geodéziai mérések és szeizmikus adatok, naprakész információt adnak az aktív hegységépítésről.