embóliák

Embóliák olyan szilárd, folyékony vagy gázas anyagok, amelyek a véráramban szabadon utazva elzárhatják az erek egy-egy ágát vagy annak kisebb ágait, és ezáltal helyi ischaemiát vagy infarctust okozhatnak. Az elzáródás általában akkor következik be, amikor egy embólia a vaszkuláris áramlásban érinthetően megragad egy eret. Az embryába számos eredetű lehet: a vérrögből (thrombusból) származó thromboembolizmus a leggyakoribb, de előfordul zsír-, levegő-, septic, tumor- vagy koleszterin-embólia is.

Leggyakoribb típus a thromboembolizmus, amely gyakran mélyvénás trombózisból indul ki és a tüdőbe juthat, tüdőembóliát okozva. Szisztémás vagy artériás embóliák a bal szívből vagy az artériás rendszeren keresztül terjedhetnek, és agyi érkárosodást, szívinfarktust vagy végtagi ischaemiát okozhatnak. Más típusok közé tartozik a fat embolia trauma vagy csont- és műtét utáni állapotokban, a levegő embolia iatrogének (például beavatkozások) vagy trauma után, a septic embolia fertőző szerek útján, a tumor embolia tumorsejtek szállításával, valamint az atheroembolizmus, amikor az artériás falakból törő zsír- vagy koleszterin részecskék mennek tovább.

Diagnosis során a tünetek alapján felmerülő gyanú megerősíthető képalkotással és laborvizsgálatokkal: CT-angiográfia tüdőembólia esetén, végtagok ultrahangja, EKG, echokardiográfia, MRI/CT agyi embólia esetén; a D-dimer segíthet a kizárásban, de nem specifikus. Kezelésében elsődleges a tünetek súlyosságának megfelelő antikoaguláció, heparin vagy DOAC-ok alkalmazása; masszív tüdőembólia esetén thrombolysis vagy Embolectomia szóba jöhet; néha IVC-szűrő alkalmazása szükségessé válik, ha anticoaguláció kontraindikált. Prevencióként a mozgáshiány minimalizálása, mechanikai és gyógyszeres profilaxis, és a kockázati tényezők kezelése lényeges. Prognózisa a helytől, kiterjedtségtől és a beteg általános állapotától függ.

---