elszámoltathatósági

Az elszámoltathatóság olyan kötelezettség, amely szerint jogi vagy szervezeti egységek tevékenységeikről és döntéseikről számot adnak, megindokolják az intézkedések okait, és szükség esetén vállalják a következményeket. E koncepció középpontjában a felelősségre vonhatóság, a transzparencia és a számonkérhetőség áll, vagyis az, hogy a döntéshozók és intézmények nyomon követhetők és megítélhetők legyenek.

A fogalom több társadalmi szinten értelmezhető. A közszféra esetében az állampolgárok, adófizetők és választott testületek felé történik a számadás és a teljesítmény értékelése; a magánszféra esetében a tulajdonosok, befektetők és szabályozók felé történik a felelősségre vonhatóság; a civil szervezetek pedig támogatóik és szolgáltatásaik felhasználói felé tartoznak elszámolással.

A gyakorlatban az elszámoltathatóságot számos eszköz biztosítja: beszámolók és éves jelentések, teljesítménymutatók, külső és belső auditok, pénzügyi ellenőrzés, nyilvános adatok és nyomozati vagy szabálysértési mechanizmusok, valamint független testületek, ombudsmank és védelmi intézkedések a visszaélés ellen.

Nemzetközi keretek között az elszámoltathatóságot számos ajánlás és standard segíti, például OECD-irányelvek a jó kormányzásról, nemzetközi számviteli és beszámolási normák, illetve EU és ENSZ-környezetek emberi jogi és átláthatósági elvárásai. A gyakorlatban kihívást jelenthet a politikai befolyás, erőforrás- és adatminőségi kérdések, ugyanakkor javítja a bizalmat, a hatékonyságot és a szolgáltatások minőségét.