csapadékot

Csapadék a légkörből a földfelszínre jutó víz formája, amely lehet folyékony vagy szilárd állapotban. A jelenség a felhőkben lezajló vízgőz kondenzációjának és részecskék növekedésének eredménye, majd a lehulló vízcseppek vagy jégkristályok módosított formában érik el a földfelszínt. A csapadék formáját a felhő alacsony vagy magas hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma és a felfelé áramló levegő dinamikája határozza meg.

Fő formái közé tartozik az eső (folyékony csapadék), a hóesés (szilárd csapadék, hópelyhek formájában), a jégeső (jégdarabokkal érkező eső) és a záporok vagy hózáporok (rövid, intenzív csapadék, amely eső vagy hó formájában érkezhet). Ezek a formák gyakran átmenetek lehetnek a hőmérséklet és a felhő-összetétel függvényében.

A csapadék kialakulását a felhőkben zajló mikro-fiziológiai folyamatok irányítják: a vízgőz kondenzálódik és cseppekké vagy jégkristályokká válik, amelyeket a felhőbeli körülmények szerint növekedés és ütközés révén adódó összetapadás követ. A formát a közvetlenül a földre érő hőmérséklet is meghatározza: melegnek tűnő légkörben eső képződik, míg hideg környezetben hó vagy jég esik.

A csapadék mennyiségét milliméterben mérik, és 1 mm-es csapadék hozzávetőlegesen 1 liter víz tekinthető négyzetméterenként. Esőmérők segítségével gyűjtik és jegyzik a mennyiséget. A csapadék fontos tényező a vízgazdálkodásban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a klímaváltozás hatásainak vizsgálatában; megfigyeléseit radarok, műholdak és földi mérőeszközök kombinációjával végzik.