agyterületeket

Agyterületeket a központi idegrendszer különböző részeinek összefogó kifejezése, melyek funkcionális specializációval rendelkeznek, és gyakran hálózatokban dolgozva alakítják a viselkedést, a planolást, az érzékelést és az emlékezetet. Az agy kialakulásával a területek differenciálódtak, de működésük döntően hálózatos jellegű, és a funkciók gyakran több terület együttműködésével valósulnak meg.

Az agyterületek központi csoportosítása alapján beszélhetünk a nagyobb egységekről: az agykéreg (cortex) hat öt lebenyre oszlik (frontalis, parietalis, occipitalis, temporalis, insularis), illetve a mélyebb struktúrákról, mint a bazális gangliák, a thalamusz és a limbikus rendszer részei (hippokampusz, amygdala). A primer területek közé tartozik például a primer motoros cortex (BA 4) a mozgások kivitelezéséért, a primer somatoszenzoros cortex (BA 1-3) az érzetek feldolgozásáért, a primer látókéreg (BA 17) és a primer hallási kéreg (BA 41-42). A nyelvi funkciók hagyományosan Broca- (alsó frontális gyrus) és Wernicke-területekben (felső temporalis gyrus) lokalizálódnak. A memória és érzelmi feldolgozás kulcsszereplői a hippocampusz és az amygdala.

Agyterületeket gyakran térképezik fel cytoarchitektúra alapján (például Brodmann-területek), funkcionális képalkotással (fMRI, PET) és assocációs vizsgálatokkal. A sérülések vagy degeneratív folyamatok által érintett területek jelentős hatással lehetnek nyelvre, mozgásra, érzékelésre vagy kognitív működésekre.