gangliák

A gangliák olyan perifériás idegrendszeri képződmények, amelyek neuronok sejttesteit tartalmazó csoportokat képeznek. Nem részei a központi idegrendszernek, hanem a perifériás idegek mentén vagy azok közelében helyezkednek el, és különféle funkciókat látnak el. A gangliák általában kapszulával és kötőszövetes vázakkal rendelkeznek, és a környező satellite glia sejtek veszik körül őket.

Fajtáik közé tartoznak a dorsal root ganglia (hátsó gyökér ganglionok), amelyekben érző neuronok sejttestei találhatók; autonom vagy vegetatív gangliák, amelyek a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közvetítő egységei; illetve a koponyai idegek szenzoros ganglionjai, például a trigeminális ganglion.

Szerkezetük és neurokémiai sajátosságaik változóak, de jellemző a pseudounipoláris neuronális felépítés. Perifériás águk a test különböző területeire fut, míg centrális folyamatuk a központi idegrendszer felé halad. Autonóm gangliákban a neurotranszmitterek között szerepel a noradrenalin (szimpatikus), illetve az acetilkolin (paraszimpatikus); a szatelit sejtek a neuronok anyagcseréjét támogatják.

Patológiai vonatkozások között megjelennek neural crest eredetű képződményekből származó tumorlépések: ganglioneuroma (jóindulatú), ganglioneuroblastoma és neuroblastoma (rosszindulatúak, főleg gyermekkorban). Emellett gyakori jelenség a ganglion cysta, amely valójában nem valódi ganglion, hanem ízületi vagy inak mentén kialakuló mucin-tartalmú cisztás elváltozás.

Diagnózis és kezelés gyakorlati kérdései közé tartozik a képalkotó vizsgálat (MRI, CT) és a citológiai/biopsziás megközelítés. Kezelését befolyásolja az elváltozás típusa: megfigyelés, tüneti kivizsgálás vagy sebészi eltávolítás szükségessége; tumors esetén onkológiai megközelítésre is szükség lehet.