egységekrl

Az egységek olyan standardizált mennyiségek, amelyekkel a méréseket kifejezzük. Egy mérés értékét általában egy számszerű adat és egy megfelelő egység összhatásával adják meg. Az egységek lehetnek alapegységek vagy származtatott egységek. Az SI rendszerben hét alapegység található: méter a hosszhoz, kilogramm a tömeghez, másodperc az időhöz, amper az elektromos áramerősséghez, kelvin a hőmérséklethez, mol az anyagmennyiséghez és kandela a fényerősséghez. Ezekből származtatott egységek is képezhetők, például a newton az erőre, a joule a munka/energia, vagy a Pascal a nyomásra vonatkozik.

Az egységekhez előtagokat kapcsolunk, amelyek a nagyságot tízes alapú arányban módosítják. Az SI előtagjai közé tartoznak a kilo-, mega-, milli-, mikro-, nano-, deci- és centi- közül néhány, valamint a hosszabb skálák megfelelő formái. Például 1 kilométer 1000 méternek felel meg, és 1 milligramm 0,001 gramm. Az egységek közötti átváltásokhoz konverziós tényezők használhatók, így a mértékegységek könnyen összehasonlíthatók és számításokba beépíthetők. A dimenzionális analízis segít ellenőrizni, hogy egy számítás helyes-e a kiválasztott egységekkel.

Az egységek rendszereinek története a standardizáció igényéből fakad. A metrikus rendszer a 18-19. században terjedt el Európában, majd a Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) bevezetésével a tudományos közösség központi eleme lett a 20. század közepén. Ma a SI a nemzetközi együttműködések alapja a tudományban, a mérnöki területen és a kereskedelemben egyaránt, biztosítva a pontos, megismételhető méréseket és az egységstandardok karbantartását.