Zárványok

Zárványok, vagy enklávék, olyan földterületek, amelyek egy államhoz tartoznak, de földrajzilag teljes egészében egy másik állam területei között helyezkednek el. Gyakran előfordul, hogy a zárvány egyúttal exklávé is, vagyis az anyaállamtól földrajzilag elkülönülő része. Az exklávé pedig olyan földtömb, amely az adott államhoz tartozik, de a fő területétől távol esik, és más államok területei között található. A zárvány általában körülölelt terület, míg egy exklávé nem feltétlen teljesen körülvett, hanem csak elkülönült rész.

Példák és jellegzetességek. Llívia, Spanyolország független zárványa Franciaország területén belül; Campione d’Italia az olasz zárvány Svájcban; Büsingen am Hochrhein német exklávé Svájcban; Baarle-Hertog és Baarle-Nassau összetett esetek, ahol belgiai és holland enklávék egymásba ágyazódva alakítják ki bonyolult határszakaszokat; Kalinyingrád területének példája egy orosz exklávé, amely Litvánia és Lengyelország közötti területeken helyezkedik el. A zárványok kialakulása történelmi folyamatok eredménye lehet, például határrendezések, kiszolgáló területek jogi státuszának megállapítása vagy történelmi területi egyezségek következménye.

Gyakorlati következmények. A zárványok és exklávék jogi-szabályozási kérdéseket vetnek fel az adózás, közigazgatás, közlekedés és határátkelés terén. Szoros együttműködést igényelnek a szomszédos államokkal, különösen a közlekedési útvonalak és közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, adózás) biztosítása érdekében. Szorosabb integráció esetén a határok könnyített ellenőrzései, például a schengeni övezet keretében, megkönnyítik a mindennapi életet.

See also: enklávék világviszonylatban, exklávék, határbiztonság és határszabályozás.