Véleményalkotás

A véleményalkotás olyan kognitív és érzelmi folyamatok összessége, amely során egy személy egy adott témáról, eseményről vagy intézményről értékelést vagy álláspontot alakít ki. Ebben a folyamatban az egyén megfogalmazhat véleményt, amely lehet ideológiai, politikai, társadalmi vagy személyes jellegű. A vélemények gyakran kapcsolódnak az identitáshoz és a korábbi tapasztalatokhoz, és idővel módosulhatnak új információk hatására.

A véleményalkotás folyamata általában több lépésben történik: észlelés és információ-feldolgozás, értelmezés, értékelés, végül a vélemény kiválasztása és megfogalmazása. Külső információk (források) és közvetlen vagy közvetett üzenetek befolyásolják; a társas befolyás—például csoportnyomás, média diskurzusa—szintén jelen van, és érzelmi reakciók is szerepet játszhatnak.

Külső tényezők közé tartozik a médiumok és üzenetek minősége, a narratív keret (framing), a politikai diskurzus, valamint a kultúra és identitás. Belső tényezők pedig az értékrend, a személyes identitás, a korábbi információk és a célok, továbbá a kognitív előfeltevések.

Gondolkodási megközelítések közül a meggyőzés elméletei (például a elaboration likelihood modell) különböztetik meg a közvetlen, alapos feldolgozást és a kapcsolati vagy érzelmi csatornákat. Többek között torzítások is alakítják a véleményeket, mint a megerősítés-hátrány, az elérhetőség hatása vagy a kognitív disszonancia. Ezek a mechanizmusok befolyásolják, hogy miképp módosul vagy stabilizálódik a vélemény.

A véleményalkotás vizsgálata történhet közvélemény-kutatásokkal, kísérletekkel, diskurzus-elemzéssel vagy tartalomelemzéssel, és fontos része a politológia, a pszichológia és a kommunikációtudomány számára.