Vérszegénység

Vérszegénységnek (anémia) azt az állapotot nevezzük, amelyben a vér oxigénszállító kapacitása csökken a hemoglobinszint vagy a vörösvértestek számának csökkenése miatt. A tünetek között gyakori a fáradékonyság, sápadtság, légszomj és szívdobogásérzés.

A leggyakoribb forma a vashiányos anémia, amely vas hiányából adódik. Ezenkívül léteznek makrocytás típusok B12- vagy folát hiány miatt, és normocytás anémia krónikus betegségekben vagy aplasztikus/hemolitikus rendellenességeknél. A vörösvértestek mérete és színe alapján különböző típusokba sorolhatók.

Okai és rizikófaktorai közé tartozik a havi vérzés okozta vashiány, terhesség, növekedés, elégtelen vasbevitel vagy felszívódási zavarok (például coeliakia), B12- vagy folát hiány vegán étrend esetén, krónikus gyulladásos vagy vesebetegségek, valamint hemolitikus vagy csontvelői elégtelenség.

Tünetek közé tartozik a fáradtság, gyengeség, sápadtság, légszomj, gyors szívverés, fejfájás és szédülés. Diagnózis során végeznek teljes vérképet (Hb, hematokrit), MCV-t, retikulocitaszámot, vasvizsgálatokat ( ferritin, transferrin-szaturáció ), B12- és folát szinteket, valamint perifériás kenetet.

Kezelésének alapja a kiváltó ok kezelése. Vashiány esetén vaspótlás (szájon át vagy parenterálisan); B12-hiány esetén B12-pótlás injekció formájában; foláthiány esetén folátpótlás. Súlyos vagy szövődményes esetekben transzfúzió vagy kórházi megfigyelés szükséges; krónikus betegségek esetén a mögöttes állapot kezelése is fontos.

Prognózis és megelőzés: a korai felismerés és megfelelő kezelés esetén a legtöbb esetben jó kilátások vannak. Megelőzés érdekében kiegyensúlyozott étrendet, terhesség alatt és növekedésben gondoskodó vas- és B12-kiegészítést használni érdemes, valamint a rizikócsoportokban rendszeres szűrővizsgálatok javasoltak.