SIegységekre

Az SI, vagyis a Système International d'Unités, a nemzetközi mértékegységrendszer, amelyet a BIPM (International Bureau of Weights and Measures) koordinál. Célja, hogy a tudományos és technikai mérések egységei egységesen meghatározottak legyenek, így a mérések világszerte összehasonlíthatók legyenek. Az SI bevezetett egységstruktúrája lefedi a természettudományok és a technika legtöbb területét.

Az SI hét alapegységből áll: méter (m), kilogramm (kg), másodperc (s), amper (A), kelvin (K), mól (mol) és kandela (cd). Ezekből a hét alappontból minden egyéb egység származtatható. 2019 óta az alapegységek definíciói fix értékekhez kötődnek: a méter a fény sebességének vákuumban meghatározott értékével, a másodperc a cesium-133 atomban 9 192 631 770 periódus közötti frekvenciájával, a kilogramm a Planck-állandó (h) fix értékéhez, az amper az elemi töltés (e) fix értékéhez, a kelvin a Boltzmann-állandó (k) fix értékéhez, a mole az Avogadro-állandó (NA) fix értékéhez, a kandela pedig a fényintenzitás méréséhez kapcsolódó állandók szerint van definiálva. Ezek a definíciók stabil alapokra helyezik a méréseket.

A mérettanulásnak része a derivált egységek köre is, amelyeket a hét alapegységből határoznak meg. Például a newton (N) kg·m/s^2, a pascal (Pa) N/m^2, a joule (J) N·m, a watt (W) J/s. Az SI prefixumrendszerével a mértékegységek tízes előtagokkal bővíthetők (például kilo-, milli-, mikro-, nano-, Giga-, Tera- stb.), így a nagy és kicsi mennyiségeket kényelmesen kifejezhetjük, például km, cm, ms vagy µm.

Az SI világszerte elfogadott szabályrendszer, amelyet a CGPM (General Conference on Weights and Measures) határoz meg és az IP-tanácsadó testületek, így a CIPM és a BIPM működnek a definíciók és a mértékegységek egységességének fenntartásában.