Moszatok

Moszatok, vagy algák, a fotoszintetizáló eukarióták igen sokféle csoportja. Nem alkotnak egységes evolúciós cládot; a zöldalgák, a barnaalgák és a vörösalgák mellett számos mikroszkopikus és makroszkopikus csoportot foglalnak magukba. Főként vízi élőhelyeken fordulnak elő: tengerekben, tavakban és folyókban, de nedves talajokon és más felületeken is élnek. Lehetnek egysejtűek, kolóniák vagy többsejtű növény-szerű szerveződések; méretük a mikroszkopikus algáktól a hatalmas tengeri növényekig terjed.

Jellemzőik közé tartozik a fotoszintézis, és változatos morfológiai formáik: egysejtűek vagy többsejtű kolóniák. A pigmentkészlet alapján a leggyakoribb csoportok a zöldalgák, a barnaalgák és a vörösalgák; ez különböző fényhasznosítást és élőhelyet biztosít számukra.

Reprodukciójuk sokféle lehet: egyes fajok kizárólag asexuálisan szaporodnak, mások szexuálisan is szaporodnak, és az életciklusok gyakran váltogatják a haploid és diploid állapotokat.

Ökológiai és gazdasági jelentőségük: a moszatok az édes- és sós vizekben alapvető primerproducentek, oxigént termelnek és táplálékláncokat építenek fel. Emellett emberi célokra is hasznosítják őket: algákból nyerik például az agar és a carrageenan nevű poliszacharidokat; a diatómák fosszilis üledékekben és iparban is fontos szerepet töltenek be. Bizonyos fajok algavirágzásként tömegesen elszaporodhatnak, toxikus anyagokat termelve, ami hatással lehet az ökoszisztémákra és a közegészségre.