többsejt

Többsejt, a magyar nyelvben a multicelluláris életmód fogalma, olyan élőlényekre utal, amelyek több sejtből állnak, és ahol a sejtek összekapcsolódva, kommunikálva és differenciálódva szöveteket és szerveket alkotnak. Ez az ellentéte a unicelluláris életmódnak, amelyet általában egyetlen sejt lát el.

Jellemzői közé tartozik a sejtek közötti adhézió és kommunikáció, amely molekuláris jelek és sejten belüli hálózatok révén valósul meg; a sejtek differenciálódása speciális szövetekké és szervekké; az extracelluláris mátrix jelenléte és a fejlődés koordinációja. A többsejtű szervezetek gyakran komplex testfelépítést mutatnak, mely szövetek és szervek rendszeréből áll, és melyek meghatározott élettani funkciókat látnak el.

Az evolúció során a többsejtűség többször is függetlenül alakult ki eukarióták körében. Jelentősek az állatok (Metazoa), a növények (Embryophyta vagy növények), a gombák, valamint néhány algafaj és a nyálkagombás csoportok. A legismertebb példák közé tartoznak a volvox-szerű kolóniák és a fejlettebb állatok fejlődési programjai.

Előnyei közé tartozik a nagyobb testméret, a funkciók megosztása és a komplex viselkedés lehetősége; kihívásai pedig a koordináció költségei, a sejteket érő betegségek és a fejlődés finom kontrolljának igénye. A többsejtűség alapvető szerepet játszik a bioszférában, hozzájárulva az élet diverzitásához és a különböző ökoszisztémák működéséhez.