Manométerek

Manométerek olyan nyomásmérő eszközök, amelyek egy vagy több folyadékoszlop nyomásának kiegyenlítésével mérik a gázok vagy folyadékok nyomását. A működés alapelve a hidrosztatikai nyomás: p = ρgh, ahol p a nyomáskülönbség, ρ a folyadék sűrűsége, g a gravitáció, és h a folyadékoszlop magassága. A mért nyomás lehet gauge (csak a környezeti nyomás feletti érték), abszolút vagy differenciális (két pont közötti nyomáskülönbség).

Leggyakoribb típusai közé tartozik az U-alakú, vagy kétoszlopos manométer, amelyben a nyomáskülönbség a két oszlop magasságának különbségében mérhető; az inclined (ferdeszögű) manométer, amely a hosszabb mérési skálát biztosít a kisebb magasságkülönbségek olvashatósága érdekében; és a differenciális manométerek, amelyek két mérőhely közötti nyomást adnak meg. Manométerek lehetnek egyszerű üveggel vagy üvegcsővel szerelt, folyadékkal töltöttek, illetve ma már elektronikus vagy digitális változatok is léteznek, ahol szenzorok és átalakítók adják a nyomásértéket.

Folyadékválasztásuk gyakorlati szempontból fontos: higanyt gyakran használnak nagy sűrűsége miatt, de toxikus, ezért korlátozottan alkalmazható; víz vagy glykol-alapú folyadékok biztonságosabbak, de kisebb sűrűséggel és lassabb reagálással járhatnak.

Alkalmazási területek: laboratóriumi kísérletek, ipari folyamat- és gépészeti nyomásmérés, HVAC rendszerek, hidraulikus és pneumatikus rendszerek, illetve veterán nyomásmérés orvosi és technikai kontextusokban is használatos.

Előnyök közé tartozik a közvetlen, egyszerű mérés és alacsony költség; korlátai pedig a korlátozott érzékenység, hőmérséklet-változásokra való érzékenység és, higany esetén, környezeti/egészségügyi kockázatok.