Magánéletsértések

Magánéletsértések jelentik a magánélethez fűződő jog megsértését, vagyis olyan cselekedeteket, amelyek jogellenesen beavatkoznak egy személy magánéletébe vagy nyilvánosságra hozzák magánjellegű adatait a hozzájárulás nélkül. A magyar jogban a magánélethez fűződő jog a személyiségi jogok része, és a Polgári Törvénykönyv (valamint a kapcsolódó adatvédelmi szabályok, például a GDPR és a hazai adatvédelmi törvény) védi. A magánéletsértés fogalma kifejezetten külön áll a becsületsértéstől vagy rágalmazástól, amelyek a jó hírnév védelmét célozzák, azonban előfordulhat, hogy ezek egyidejűleg érintik a sértettet.

A magánéletsértés elemzése során általában a következők játszanak szerepet: jogellenes beavatkozás a magánéletbe vagy magánadatok nyilvánosságra hozása hozzájárulás nélkül; jogellenesség szándékos vagy gondatlan elkövetés; okozati összefüggés a kár vagy a veszélyeztetett érdekek között; valamint a kár vagy sérelem bizonyítható fennállása. A védett terület példái közé tartozik a magánéleti tartalmak nyilvánosságra hozása, intim fotók vagy orvosi adatok közzététele, megfigyelés, hacking vagy zaklatás, illetve túlzott megfigyelés.

Jogi következmények és jogorvoslatok között szerepelhet káralkalmazás és kötelező felhasználására vonatkozó jogvita, illetve a jogsértés megszűnését vagy a közzétett anyag törlését/elreigálását elrendelő, bíróság által kiadott intézkedés vagy sérelemdíj. A magánéletsértés lehetőség szerint kiegészíthető kijavító kiadvány vagy bocsánatkérés elrendítésével is.

Korlátozásokkal és védekezéssel kapcsolatosan figyelembe veendő a hozzájárulás, illetve a nyilvános érdek vagy közszereplő státusz miatti korlátozottabb magánélet-védelmi elvárások lehetősége. A jogi gyakorlatban a magánélet és az információkezelés, valamint a sajtószabadság közötti mérlegelés is releváns lehet.