Lipidanyagcserét

Lipidanyagcserét a szervezetben végbemenő biokémiai folyamatok összessége jelenti, amely lipidek szintézisét, átalakítását, szállítását és lebontását foglalja magában. A folyamat energiaforrást biztosít, sejtmembránokat épít és hormonális jelátvitelt támogató lipid prekurzorokat is szolgáltat.

Emésztés és felszívódás: A vékonybélben epesavas sók emulgeálják a zsírokat, a hasnyálmirigy-lipáz pedig triglicerideket bont fel zsírsavakra és monoacilgliceridekre. A felszívódott lipidek enterocytákban újra trigliceridekké alakulnak, apolipoproteinekkel együtt chylomicronokká töltődnek, majd a nyirok- és vérkeringésbe kerülnek.

Szállítás és raktározás: A lipoproteinek szállítják a lipideket a szövetekhez. A zsírsavak felvétele lipoprotein-lipáz által történik, amely a triglicerideket lebontja. Túl sok energia adipocytákban triglyceride formájában tárolódik.

Zsírképzés és koleszterin-anyagcsere: Májban és egyéb szövetekben de novo zsírsavszintézis zajlik acetil-CoA-ból, enzimek, mint az acetil-CoA-karboxiláz és a zsírsav-szintáz működésével. A koleszterin szintézise a HMG-CoA-reduktáz által szabályozott. LDL- és HDL-szintézis és szállítás is része a lipidanyagcserének.

Energia és szabályozás: Fekvő állapotban a máj ketogenezissel és béta-oxidációval szolgáltat energiát. Hormonális szabályozásban az inzulin elősegíti a lipogenezist, a glükagon és az éhezés pedig fokozza a lipolízist. Peroxiszomális oxidáció hosszú láncú zsírsavak lebontásában játszik szerepet.

Klinikai jelentőség: A lipidanyagcsere zavarai közé tartozik a dyslipidaemia, elhízás és metabolikus szindróma. A lipidpanel segít a kockázat felmérésében; kezelésében étrendi módosítás, testmozgás és szükség esetén gyógyszeres beavatkozás, például sztatinok.