Jódhiány

A jódhiány olyan egészségügyi állapot, amely akkor alakul ki, ha a szervezet nem jut elegendő jódhoz. A jód alapvető építőköve a pajzsmirigyhormonok, a T3 és a T4 szintéziséhez, amelyek nélkülözhetetlenek az anyagcsere szabályozásához, a testi növekedéshez és a központi idegrendszer fejlődéséhez. A hiány terhesség alatt különösen káros a magzatra és a csecsemőre, mert befolyásolhatja a kognitív és neurológiai fejlődést.

Kockázati tényezők közé tartozik a mezőgazdasági talaj jódhiánya, a feldolgozatlan, alacsony jódmennyiségű étrend, valamint bizonyos élelmezési szokások és szegényes hozzáférés a jód gazdag forrásaihoz. Terhes nők, újszülöttek és kisgyermekek különösen érintettek.

A jódhiány tünetei változatosak lehetnek. Gyermekeknél a pajzsmirigy megnagyobbodása (goiter) és növekedési, szellemi fejlődési elmaradás jelentkezhet. Súlyos hiány esetén cretinizmus alakulhat ki, amely szellemi leépülést, beszéd- és mozgáskoordinációs problémákat okozhat. Felnőtteknél fáradtság, szorongás, testsúlyváltozások és hideg intolerancia fordulhat elő, a pajzsmirigy alulműködése pedig állapotromláshoz vezethet.

Diagnózisban legfontosabb biomarkerek a vizelet jódkoncentrációja és a pajzsmirigyhormonok (TSH, szabad T4) szintje. Neonatális vagy terhességi ellátásnál figyelembe veszik a klinikai képet és az élelmiszer-ellátottságot is.

A megelőzés elsődleges eszköze a széles körű iodizált só használata, valamint jódot tartalmazó élelmiszerek étrendre való beépítése. Ajánlott napi bevitel felnőtteknek körülbelül 150 mikrogramm, terhes nőknek 220 mikrogramm, szoptatós anyáknak pedig 250 mikrogramm. Ha hiányt észlelnek, orvosi tanács alapján kiegészítés adható. A jódhiány ritkábbá tételéhez közegészségügyi intézkedések szükségesek, különösen a fejletlenebb régiókban.