Ingerületátviv

Ingerületátvivő (neuromuscular transmission) az idegrendszer és a izmok közötti kommunikációt jelenti, amely lehetővé teszi a test mozgásának és működésének szabályozását. Ez a folyamat a motorneuronok és a csontizomsejtek közötti elektrokémiai jelátadás során valósul meg, és alapvető szerepet játszik a test mozgékonyságában.

Az ingerületátvivés három fő lépésből áll: az idegsejtben keletkező akciós potenciál terjedése az axon végződése felé, az idegizomszinapszisban történő neurotranszmitter-kibocsátás, és végül a receptorok kötődése az izomsejtek membránján. A motorneuronok az axonuk végződésein, a motorvégződéseken (motor endplate) termelik ki az acetilkolint (ACh), amely a szinapszis átkelésén keresztül hat a csontizomsejtekre.

Az acetilkolin kötődése az izomsejtek membránján található nikotinerg receptorokhoz kiváltja a muszkarinerg receptorokhoz hasonlóan az endplate-potenciált, ami az izomsejt membránpotenciáljának depolarizációját okozza. Ez a depolarizáció eléri a kritikus szintet, és kiváltja az izomsejtben az akciós potenciált, ami az izomkontrakciót indítja el.

Az ingerületátvivés zavarai, mint például a myasthenia gravis, az acetilkolin-esteráz enzim működésének csökkenésével vagy az acetilkolin-receptorok számának csökkenésével járhatnak, és ezeket a betegségeket idegizomszinapszisbetegségeknek nevezik. A zavarok különböző fokú izomgyengeséget és fáradékonyságot okozhatnak, és gyakran gyógyszeres kezeléssel vagy más orvosi beavatkozásokkal kezelhetők.