szinapszis

A szinapszis a neuronok közötti vagy egy neuron és egy effektor sejt közötti funkcionális kapcsolódási pont. Fő feladata az ingerület továbbítása a két sejt között. A szinapszisok lehetnek kémiai vagy elektromos típusúak.

Kémiai szinapszisban a preszinaptikus terminálból neurotranszmitterek szabadulnak a szinaptikus résbe. Az akciós potenciál hatására open kalciumcsatornák Ca2+ beáramlásához vezetnek, ez pedig vezikulák fúzióját és neurotranszmitter-kibocsátást eredményez. A neurotranszmitterek diffundálnak a résen át, és a postszinaptikus membrán receptoraihoz kötődnek. Receptorok lehetnek ligand- vagy ioncsatornát nyitó típusúak vagy G-fehérjéhez kapcsolódó (metabotróp) receptorok. A hatás lehet excitatorikus vagy inhibitoryus: például glutamátot követően depolarizáló válasz, GABA vagy glicin hatására pedig hyperpolarisáció. A jelátvitel gyors és rövid ideig tartó, de hosszabb hatásokhoz másodlagos messenger rendszerek is bekapcsolódhatnak.

Elektromos szinapszisban a két sejt közvetlen kölcsönhatásban van gap junctions révén, amelyeket connexin- vagy pannexinfehérjék építenek fel. Az ingerület elektromosan áramolhat egyik sejtből a másikba, gyors és általában bidirekcionális. Gyakran szerepet játszik a szinkronizációban olyan agyi területeken és szövetekben, ahol gyors koordinált válasz szükséges.

Klinikai és biológiai jelentőségét a szinapszisok gondoskodó működése adja: a synaptikus átviteli mechanizmusok változásai hozzájárulnak a tanuláshoz és memória kialakulásához, és zavaraik neuropszichiátriai vagy neurodegeneratív rendellenességekben megfigyelhetők. Settings and development: synaptogenesis, pruning, és plaszticitás (LTP/LTD) mind fontosak a hálózati működés megértésében.