Hidrolázás

Hidrolázás (hidrolízis) olyan kémiai és biokémiai folyamat, amely során víz adódik egy molekulához, és a kötés felbomlik két vagy több részre. Enzimes környezetben ezt a reakciót hidrolázok katalizálják, az EC 3 csoportjába tartozó enzimek. A hidrolázok különböző kötéseket hasítanak meg: peptid kötések proteázok által, eszterek lipázok vagy esterázok által, glikozidos kötések glikozidázok által, nukleinsavak kötései nukleázok által, foszfoészter kötések foszfatázok által, illetve egyéb eszterkötések hidrolíziséért felelős enzimek.

A hidrolázás kulcsfontosságú a természetes anyagcserében és az emésztésben. Az emberben például a nyálban és a hasnyálmirigyben termelt amilázok a keményítő hidrolízisét végzik, a proteázok (például pepszin, tripszin) a fehérjéket bontják, a lipázok a zsírokat hidrolizálják. Így a polimerek kisebb, felszívódó egységekre bomlanak, lehetővé téve az energiabevitelt és az anyagcserét.

Az iparban és a biotechnológiában a hidrolázokat széles körben alkalmazzák. Élelmiszeriparban az amilázok a keményítőt glükózvá, a lactáz a laktózt glükóz-fruktóz egységekké alakítják; lipázok a zsírokat bontják, glikozidázok pedig poliszacharidokat hidrolizálnak. Emellett cellulázok és más hidrolázok biomassza átalakítására, szennyvízkezelésre és más biotechnológiai folyamatokra is használatosak. A hidrolízis mértéke és hatékonysága függ a környezeti tényezőktől, különösen a pH-tól, a hőmérséklettől és a vízaktivitástól.