Gadolíniumalapú

Gadolíniumalapú kontrasztanyagok (GBCA-k) olyan MRI-képalkotó szerek, amelyeket a kontrasztnövelés érdekében alkalmaznak. A gadolíniumiont (Gd3+) olyan ligandum kötésével stabilizálják, amely megakadályozza a szabad gadolínium felszabadulását, így a T1-relaxáció gyorsításával a vizsgált szövetek fényesebbnek tűnnek. A szervezetben általában a kötés stabil marad, és a kontrasztanyag intraventrikuláris vagy intravénás alkalmazás után gyorsan kiürül a vesén keresztül.

Kategorizálásuk szerint két fő csoportot különböztetünk meg: makrociklusos és lineáris GBCA-k. A makrociklusos típusok többen stabilabbak és általában alacsonyabb gadolíniumdepóziós kockázattal járnak; példák közé tartozik a gadoteridol és a gadobutrol. Lineáris GBCA-k például a gadopentetát-dimeglumine és a gadoversetamid, amelyek szerkezete kevésbé stabil. A kontrasztanyagok lehetnek különböző kationos vagy nem kationos formában, de a lényeg a kötés stabilitása és a szerkezeti típus közötti különbség.

Biztonság és szabályozás: a gadolíniumalapú kontrasztanyagok általában alacsony toxicitásúak, de a vesebetegségben szenvedő betegeknél fennáll a nefrogén sistemás fibrózis (NSF) kockázata, és egyes anyagokat fokozottan figyelik. A gadolíniumdepózió tüdőagyban vagy más szövetekben a normál vesefunkciójú egyéneknél is előfordulhat kis mértékben, ezért az expozíciót lehetőleg a legkisebb hatásos dózissal és a lehető leggyorsabb kiürüléssel kell kezelni. Szerepelnek korlátozások és figyelmeztetések a lineáris GBCA-k használatára, és gyakran preferálják a makrociklusos típusokat.

Használati területek közé tartozik a neuroradiológia, onkológiai és érrendszeri képalkotás, ahol a kontraszt javítja a hiper- vagy hypointenzitás különbségeket, segítve a tumorok, gyulladások vagy érrendszeri elváltozások értékelését. Az alkalmazás intravénás, általában gyorsan kiürül a szervezetből.

---