Foszfolipidburok

Foszfolipidburok, vagy foszfolipid kettős réteg, a sejtek és más biológiai membránok alapvető szerkezeti egysége. Két egymásra néző foszfolipid réteg alkotja, amelyek hidrofób farkai a belső, egymás felé forduló részben találhatók, míg hidrofil fejoldalaik a külső környezet felé néznek. E amfipatikus szerkezet miatt a vízben oldott környezetben önszerveződik, félig áteresztő gátat képezve a sejt belső és külső oldala között.

Fő összetevői a foszfolipid molekulák, például foszfatilkolin (PC), foszfatil-etanolamin (PE) és foszfatil-szerin (PS), valamint szfingomielin és kolesterol. A membrán külső és belső rétege gyakran eltérő lipidtartalommal rendelkezik (aszimmetria): a külső rétegben gyakran PC és szfingomielin dominál, míg a belső rétegben PS és PE előfordul.

A foszfolipidburok alapja a Singer–Nicolson-folyékony mozaik modell, amely szerint a lipid kettős réteg folyékony, dinamikus, és a fehérjék részben vagy teljesen beépülve, részben a felszínhez kapcsolódva helyezkednek el. A réteg vastagsága körülbelül 4–5 nanométer, a koleszterin pedig szabályozza a fluiditást, különösen hőmérsékletváltozás hatására.

Funkciói közé tartozik a válaszfalként működő félig áteresztő gát kialakítása, a sejt belső környezetének fenntartása, valamint a transzportfehérjék, receptorok és jelátviteli mechanizmusok rendezése. A foszfolipidburok minden élő sejt membránjában megtalálható, és az organellumok membránjait is alkotja; laborban liposzómák formájában is tanulmányozzák.