liposzómák

Liposzomák olyan kisméretű, zárt vesiculumok, amelyeket foszfolipid kettősség alkot, és amelyek membránnal határolt belső térrel rendelkeznek. A belső üreg vízben oldható anyagokat tarthat, míg a lipid kettős réteg lipofil komponenseket köthet magához. Ennek köszönhetően a liposzómák különböző hatóanyagok szállítására alkalmasak, és lehetővé teszik a célzott vagy kontrollált felszabadulást.

Különböző típusok léteznek. Leggyakoribbak az egylamellárú liposzómák (SUV), amelyek általában 20–100 nm körüli méretűek, és a multilamelláris liposzómák (MLV), amelyek több lipid réteget tartalmaznak és gyakran 100–1000 nm-esek. A méret és a lamelláris szerkezet befolyásolja a biodiszponálást, a felszabadulást és a biológiai viselkedést.

Előállításukhoz tartozik a vékony film hidratációja (thin-film hydration), extrúzió és különböző fiziko-kémiai módszerek, például szonikálás vagy injektálás. A felületet módosíthatják PEGylációval (stealth liposzómák) a hosszabb keringési idő érdekében, és célzott szállítást tehetnek lehetővé ligandumokkal vagy antitestekkel.

Alkalmazások széles skálája ismert: gyógyszer- és génterápia szállítása, vakcinák és adjuvánsok, kozmetikai összetevők szállítása. Például a doxorubicin liposzomás formája, a Doxil, vagy az amphotericin B liposzomás változata, az Ambisome. Előnyök között említhető a hatóanyag védelme a lebomlástól, a megnövelt biológiai hozzáférhetőség és a kontrollált felszabadítás lehetősége; hátrányokként a stabilitási problémák, speciális tárolási követelmények, gyártási költségek és bizonyos esetekben gyors clearance jelentkezhet a szervezetben.