vakcinák

Vakcinák olyan biológiai készítmények, amelyek célzottan serkentik az immunrendszer válaszát annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak egy adott kórokozóval szemben. A legtöbb vakcina antigént vagy genetikai információt juttat a szervezetbe, amely alapján a szervezet memóriát alakít ki, így később gyorsabb és hatékonyabb immunválaszt tud kiváltani a valódi fertőzés során.

Különböző típusú vakcinák léteznek. Vannak élő, gyengített vakcinák, amelyekben a kórokozó élő, de rendkívül gyenge formában kerül beadásra; inaktivált vakcinák, amelyekben a kórokozó elölt, így nem okoz betegséget; toxoid vakcinák, amelyek inaktív toxinok ellen nyújtanak védelmet; illetve konjugált és fehérje alapú vakcinák, melyek a fertőző ágensek külső részeit vagy fontos fehérjéit használják. A modern technológiák közé tartoznak az mRNS vakcinák és a vírus-vektor vakcinák. Példák közé tartozik a MMR, az influenza, a HPV és a hepatitis B vakcinája.

Működés és hatékonyság szempontjából a vakcinák célja a fertőző betegségek megelőzése anélkül, hogy a beteg súlyos betegséggel kerülne kórházba. A biztonságot klinikai vizsgálatok és szokásos farmakovigilancia vizsgálja; a legtöbb mellékhatás enyhe, például helyi reakció vagy láz, ritkán súlyos események fordulhatnak elő. Oltási programok és vakcináló rendszerek hozzájárulnak a közösségi immunitáshoz és a járványok visszaszorításához.