vakcinája

A vakcina olyan biológiai készítmény, amely a szervezet immunrendszerét úgy stimulálja, hogy a későbbi fertőzés elleni védelmet alakítsa ki. A legtöbb vakcina olyan kórokozókat vagy azok részeit tartalmaz, amelyek alacsony vagy inaktivált formában vannak jelen, vagy genetikai anyagukat hordozzák. A beoltás után az immunrendszer adaptív válaszreakciót fejleszt ki, amely gyorsabb és hatékonyabb felismerést tesz lehetővé a valódi kórokozóval szemben.

Vakcina típusai közé tartoznak az élő, attenuált (gyengített) vakcinák; inaktivált (elölt) vakcinák; alegység- és konjugált vakcinák; toxoidvakcinák; valamint a genetikai anyagot (például mRNS) vagy vektorokat használó vakcinák. A típusok megválasztása a célzott fertőzés és a minimális kockázat alapján történik.

A fejlesztés hosszú folyamat: preklinikai vizsgálatok, majd fázisú klinikai vizsgálatok (I–III). A készítmények engedélyezését általában a nemzeti vagy európai hatóságok végzik, például az EMA vagy a hazai OGYÉI jóváhagyásával. A bevezetés után folyamatos gyógyszerbiztonsági és hatékonysági megfigyelés zajlik, és a gyártás során a hűtési lánc és a minőségbiztosítás biztosítja a stabilitást.

Fontos közegészségügyi hatás: a beoltott népesség aránya, az úgynevezett nyáj-immunitás, csökkentheti a járványok kockázatát és védheti a legkiszolgáltatottabb csoportokat. Az ajánlott oltási rendeket a nemzeti és regionális egészségügyi hatóságok állítják össze, figyelembe véve kockázatokat, kontraindikációkat és aktuális bizonyítékokat. Biztonsági monitorozás és közösségi kommunikáció fontos része.