Érzelmeink

Érzelmeink a szubjektív érzelmi állapotok összessége, melyek egy adott esemény vagy helyzet hatására keletkeznek. A tapasztalás során megjelennek testi változások, a kognitív értékelés és az élmény tudatos felismerése. Az érzelmek általában rövid ideig tartanak és konkrét kiváltó okhoz kötődnek, míg a hangulatok hosszabb időre nyúló, kevésbé specifikus állapotok.

Gyakori felosztás szerint az érzelmek lehetnek alapvetőek, például öröm, bánat, harag, félelem, meglepődés és undor; ezek gyorsan keletkeznek és adott eseményhez kapcsolódnak. Emellett léteznek összetett érzelmek, mint a szégyen vagy irigység, melyek több tényező és a társas kontextus hatására alakulnak.

Biológiai és kognitív összetevők szerepelnek érzelmeink hátterében: gyakran a limbikus rendszer és a kéreg közötti kommunikáció adja meg a tónust, míg a kognitív értékelés befolyásolja, mely érzelem jelenik meg. Lazarus értékelés-elmélete szerint az érzelem akkor keletkezik, amikor egy esemény személyes jelentése felmérhető.

Az érzelmek kifejezése társas interakciókban fontos; arckifejezések, hangszín és testtartás révén jelennek meg. Az érzelemszabályozás magában foglalja a szabályozott értékelést, az érzelem-átértékelést és szükség esetén az elnyomást vagy a kifejezés módosítását.

Kulturális és társadalmi tényezők nagyban formálják, mely érzelmeket tartunk megfelelőnek, hogyan és mikor fejezzük ki őket, és hogyan értelmezzük mások érzelmeit. Jelentőségük a döntéshozatalban, a kapcsolatokban és a mentális egészségben rejlik. A kutatás a pszichológiában, neurobiológiában, antropológiában és oktatásban vizsgálja az érzelmeket, és az érzelemszabályozás fejlesztésével gyakorlati alkalmazásokat kínál.