vesefunkciót

Vesefunkciót vagy veseműködést alapesetben a vesék normális működésének összefoglaló fogalma értelmez. A vesék a vér tisztításáért, a folyadék- és elektrolitsegyensúly fenntartásáért, valamint a sav-bázis szabályozásért felelnek, hozzájárulva a szervezet homeosztázisához. A fő folyamatokat nefronok végzik: glomeruláris filtráció a vérplazmából, ezt követi a tubulusokban zajló reabszorpció és szenregáció, végső soron pedig a kiválasztott vizelet képződése.

A vesefunkció fontos feladatai közé tartozik a folyadék- és elektrolit-egyensúly szabályozása, a sav-bázis állapot fenntartása, valamint a vérnyomás szabályozása a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer révén. Emellett a vese hormonokat termel vagy aktivál: eritropoietint a vörösvértestek képzésére, aktivált D-vitamint (kalcitriol) a kalcium-anyagcseréhez, és részt vesz a toxinok és gyógyszerek kiválasztásában is.

A vesefunkció mérésére különböző paraméterek szolgálnak: a glomerulus filtrációs ráta (GFR) a normális felnőttben körülbelül 90–120 ml/min/1,73 m²; ezt általában szérum kreatininnal és kiszámított eGFR-rel becslik. A vizeletben megjelenő fehérje (albuminuria) és a vér urea nitrogén (BUN) szintje szintén fontos értékelési eszközök.

Kórképei közé tartozik az akut vesekárosodás (AKI) és a krónikus vesebetegség (CKD), amelyek a funkció hirtelen vagy fokozatos csökkenésével járhatnak. A felismerés és megfelelő kezelés célja a progresszió lassítása, életmód és gyógyszeres beavatkozások, szükség esetén dialízis vagy veseátültetés.