vastagságmérés

Vastagságmérés olyan mérési tevékenység, amelynek célja egy anyag vagy réteg vastagságának meghatározása két felület közötti távolságként vagy a réteg sajátosságaként. A mérések lehetnek nem pusztítóak (NDT) vagy részben beavató jellegűek, és gyakran szolgálnak minőségbiztosítási, gyártási folyamatok ellenőrzési és anyagfelhasználási optimalizálási feladatokra.

A legfontosabb módszertani csoportok érintéses és érintés nélküli megoldások. Érintéses megoldások közé tartozik a tolómikrométerek és más mikrométeres mérőfejek használata, amelyek közvetlenül érintik a felületeket és a köztes réteg vastagságát jelzik. Érintés nélküli technikák közé sorolhatók az ultrahangos vastagságmérők (hanghullámok visszhangjának elemzése alapján), az eddy current (seddy-áram) mérők, mágneses és röntgen alapú rendszerek, valamint optikai módszerek, például fehérfény interferometria, konfokális profilmetria és lézeres trianguláció.

Kalibráció és mérési bizonytalanság. A pontos mérés érdekében referenciastandardokat, felületminőséget és környezeti tényezőket figyelembe vevő kalibráció szükséges. Szabványos előírások szerint zajlanak a mérések; gyakoriak az ISO-, ASTM- és EN-szabványok, amelyek meghatározzák az eszközöket, a mérési eljárásokat és a bizonytalanság értékelését.

Alkalmazási területek és korlátok. A vastagságmérés kulcsfontosságú a fém- és műanyagbevonatok, fóliák, papír- és cellulózipar, autó- és gépipar, építőipar területein. Korlátot jelenthet a geometriája, a felület érdessége, a több rétegű összetétel és a különböző anyagtulajdonságok következtében fellépő mérési torzítás. Bizonyos módszerek jobbak vékony rétegekhez vagy ferromágneses aljzathoz, míg mások vastag vagy több rétegből álló rendszerek esetén hatékonyabbak.