talajintegritást

Talajintegritás alatt a talaj ökológiai állapotát értjük, amelynek megőrzése lehetővé teszi a földi ökoszisztémák szolgáltatásainak fenntartását. A fogalom a talaj fizikai szerkezetét, kémiai összetételét és biológiai aktivitását összegzi, és azt vizsgálja, mennyire képes a víz és levegő cseréjére, a tápanyagok megkötésére, élővilágnak otthont adni, széntároló kapacitást biztosítani és erózióval szemben ellenállni.

Három fő összetevője van: fizikai, kémiai és biológiai integritás. A fizikai oldal magában foglalja a szerkezetet, aggregációt, porozitást és tömörödést, amelyek befolyásolják a gyökérzet fejlődését és a víz bejutását. A kémiai oldal a pH-t, a tápanyag-készletet és a kationcserélő kapacitást jelenti. A biológiai oldal a talaj biotáját, mikrobiális aktivitást, élőlények sokféleségét és a szervesanyag-ciklust foglalja magában.

Az értékelés mutatói közé tartozik a talaj szervesanyag-tartalma, a tömörödés és az aggregát-stabilitás, az infiltrációs sebesség, az eróziós veszteségek kockázata, valamint a mikrobiális biomassza és enzimaktivitás. Ezek alapján beszélhetünk a talaj egészségéről vagy talajminőségről, amelyet gyakran indexekkel és monitorozási programokkal értékelnek.

Fenyegetései közé tartozik a talajerózió vagy tömörödés, a humusz- és tápanyagkimerülés, a savanyodás vagy sózás, szennyezőanyagok bejutása, túlfeldolgozás és klímaváltozás által kiváltott stressz.

Fenntartható megközelítések közé tartozik a takarónövényzet, a vetésforgó, a minimális talajművelés vagy no-till gyakorlat, a szerves anyagok (komposzt, szerves trágyák) rendszeres beépítése, célzott trágyázás és öntözés, valamint erózióvédelmi intézkedések és ökológiai helyreállítás.