szívizomszövet

Szívizomszövet, vagy myocardium, a szív falának izomrétege, amely a vér pumpálásáért felelős. A szövet feladata a ritmikus, összehangolt összehúzódás létrehozása, amely biztosítja a vérkeringést a tüdő és a test felé.

A szívizomsejtek cardiomyocyták; hosszúkásak, elágazóak és harántcsíkolt sejtek, általában egy középen elhelyezkedő maggal (ritkán binukleáris). Gazdag mitokondriumokban és fejlett szarkoplazmatikus retikulum- és T-tubulusrendszerben találhatóak, ami a gyors és tartós összehúzódást lehetővé teszi.

Az egyes sejtek közötti összeköttetést interkalált lemezek biztosítják, melyek desmoszómákból, adherens kapcsolatokból és gap junctionokból állnak. Ezek lehetővé teszik a mechanikus összeköttetést és a gyors elektromos átvitelt, így a szívizomsejtek funkcionális szinkíciumot alkotnak, vagyis egyszerre és koordináltan húzódnak össze.

Az ingerület-vezetés a szívben saját pacemaker sejtektől indul: sinoatrialis (SA) és atrioventricularis (AV) csomók, valamint a His–Purkinje-hálózat közvetíti az impulzusokat. Az autonóm idegrendszer modulálja a frekvenciát és az összehúzódás erősségét, de a szív összehúzódása önállóan is fennmarad.

Energiára és oxigénre van szüksége a szívizomnak, ezért gazdag vérellátással és nagy capilláris hálózattal rendelkezik. A Ca2+-kal vezetett ingerület-összehúzódás kiépülése a szarkoplazmatikus retikulum és a sejtmembrán Ca2+-csatornáinak összehangolt működésén alapul.