szilíciumdioxidból

A szilíciumdioxidból (SiO2) kiinduló anyagok és eljárások a kémiai és anyagipari folyamatok széles körében fontos szerepet játszanak. A kifejezés általában olyan termékeket vagy köztes készítményeket jelöl, amelyeket SiO2-ból állítanak elő vagy amelyeket SiO2-ból származó alapanyag felhasználásával hoznak létre.

Az ipari feldolgozás leggyakoribb irányai közé tartozik a redukcióval történő elemi szilícium előállítása és különböző szilícium‑szilícium-vegyületek képezése. A SiO2t például szénnel vagy más redukáló szerekkel magas hőmérsékleten redukálják elemi szilíciummá (Si). Ezzel egyidejűleg a szilícium-karbid (SiC) helyes arányú reakciójával SiO2 és szénből SiC is nyerhető, amely fontos csiszoló- és súrlódó anyag. Bizonyos klórozási útvonalakban SiO2 klórral való reagálásával szilícium-tetrachlorid (SiCl4) keletkezik, amelyből később tiszta szilícium előállítható.

A szilíciumdioxidból kiinduló másik gyakori út a tiszta üveg és különféle üveg-alapú anyagok gyártása. Olvadékból formált SiO2 a hagyományos üvegfajtákat, valamint kvarc- és optikai üvegtermékeket ad. Szilícium-dioxid alapú oldatokból és adalékokból szilícium-dioxid-származékok, például szilícium-dioxid-gél és szilika-gél is készül, amelyek nedvességmegkötő és szárítási alkalmazásokban használatosak. Emellett a SiO2 és alumínium‑tartalmú rendszerekből zeolitok és más szilicium‑észterek is létrejönnek, amelyek katalitikus és adalékszer szerepet töltenek be.

Természetben az SiO2 bőséges előfordulású ásványi anyag a földkéregben (például kvarc és homok), és feldolgozása során vonatkozik a környezeti és egészségügyi kockázatokra, különösen a szilícium-dioxid részecskéinek belélegzése esetén.