sejtosztódásban

A sejtosztódás a sejtek megosztásának folyamatát jelenti, amely során a genetikai anyag megkettőződik és két vagy több utódsejt jön létre. E folyamat alapvető a növekedés, a szövetek regenerációja és a reprodukció során. A replikáció után a kromoszómák pontos felosztása történik, végül a citoplazma és az organellumok szétválása következik (citokinezis).

A sejtosztódás két fő típusa a mitózis és a meiózis.

Mitózis: a diploid sejtek genetikai állományának pontos megosztása két azonos utódsejtbe. A fázisok sorrendje: profázisban a kromoszómák kondenzálódnak, prométafázisban a magkörnyezet lebomlik és a kromoszómák kapcsolódnak a kinetokór mikrotubulusokhoz, metafázisban a kromoszómák a sejt egyenlítővonalához rendeződnek, anafázisban a testvér kromatidák elválnak és a kromoszómák a sejtek pólusai felé vándorolnak, teleófázisban új magkapszók képződnek, majd citokinezissel két különálló utódsejt keletkezik.

Meiózis: két egymásra épülő osztódási kör, I és II. Célja a kromoszómák számának redukálása és genetikai variáció létrehozása. Prophase I-ben a kromoszómák párosodnak és crossing-over történik; metafázis I-ben a homolog párok a sejt középvonalához rendeződnek; anafázis I-ben a homolog kromoszómák válnak szét; teleofázis I-ben és citokinezis; meiózis II-ben a kromatidák elválnak úgy, mint a mitózisban, végül négy haploid gaméta keletkezik.

Szabályozás: a sejtciklus CDK-kel és cyclinekkel van szabályozva, fontosak a G1/S és G2/M checkpontok. A p53 és más kontrollfehérjék a DNS hibák javítását és a hibás osztódás kizárását szolgálják.

Jelentőség: a sejtosztódás a növekedés, a szövetek helyreállítása és a reprodukció alapját képezi, a meiózis pedig genetikai variációt biztosít a populációkban.