recesszióval

A recesszió a gazdasági tevékenység jelentős és széles körű visszaesése, amely több hónapon át tart, és amelyet gyakran a bruttó hazai termék (GDP), a foglalkoztatás és a termelés mérsékelt vagy elmélyült csökkenése jellemez. Különböző országok hivatalos definíciói léteznek: egyes helyeken a hosszabb időre elhúzódó, széles körű visszaesést tekintik recessziónak, mások statisztikai mutatók alapján állapítják meg a gazdasági mélypontot.

Okai között megtalálhatók a kereslet visszaesése, pénzügyi válság vagy banki bizonytalanság, kínálati zavarok, külső sokkok (például olajár-ingadozás), valamint politikai vagy strukturális tényezők. Gyakran több tényező egyszerre hat, és a pénzügyi feltételek szigorítása vagy a pozitív kereslet hiánya egyaránt súlyosbíthatja a konjunktúrát.

Főbb mutatók a recesszió megítéléséhez: GDP-változás, foglalkoztatottsági adatok, ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom és fogyasztói bizalom. A visszaesés időtartama és mélysége különböző lehet: néhány hónaptól több évig terjedhet, és gazdasági súlyossága országonként változik.

Hatásai között szerepel a munkanélküliség növekedése, jövedelmek csökkenése, vállalati csődök és adóbevétel-csökkenés, ami költségvetési hiányhoz és társadalmi feszültségekhez vezethet. A recesszióra adózási alapon és automatikus stabilizátorokon keresztül reagáló kormányok mérsékelhetik a negatív hatásokat.

Kormányzati válaszok közé tartozik a monetáris politika enyhítése, fiskális ösztönzés, adókedvezmények és célzott kiadások, illetve szükség esetén szerkezeti reformok. A múlt legjelentősebb recessziói közé tartozik a 2007–2009-es globális pénzügyi válság és a 2020-as COVID-19-járvány gazdasági visszaesése, amelyek világszerte megváltoztatták a gazdaságpolitikák eszköztárát.