visszaesést

Visszaesés, vagy visszaesést mutató jelenség, a korábbi tünetek újra megjelenését jelenti egy időszak után, amikor a beteg javulást vagy remissziót tapasztalt. A kifejezés a visszaesés igéből származik, és gyakran a betegségek vagy állapotok dinamikájára utal, amikor a javulást követően ismét rosszabb állapot lép fel.

A fogalom széleskörűen használatos az orvosi és a pszichológiai területeken. Előfordul a krónikus betegségekben, például gyógyíthatatlan vagy tartós állapotok esetén, a függőségek kezelésében, illetve hangulatingadozásokkal járó rendellenességekben. A visszaesés nem feltétlenül ugyanaz, mint a visszaút vagy a megoldatlanság; gyakran a remissziós periódusok végén, vagy a kezelés során felmerülő visszatérő tünetekről van szó.

Kockázati tényezői közé tartozik a nem megfelelő vagy megszűnt kezelés, a terápia iránti nemkövetkezetes adherencia, a stressz, környezeti kiváltó tényezők, valamint a társas vagy pszichés támogató hálózat hiánya. Megelőző stratégiák közé tartozik a hosszú távú kezelési tervek követése, gondozási rendszeresség, kockázati helyzetek felismerése és a korai beavatkozás.

Diagnózisa általában a tünetek időbeli alakulásának figyelésén alapul: a tünetek újra megjelenése a remission időszakát követően. Kezelése gyakran a korábbi terápiák folytatását vagy módosítását jelenti, beleértve viselkedés- és kognitív terápiákat, gyógyszeres kezelést és támogatott életmódbeli változtatásokat. A visszaesés gyakori része a krónikus betegségek életciklusának, de megfelelő gondozással előrehaladást és stabilabb állapotot is hozhat.