periódusok

A periódus szó latin eredetű, és különböző tudományterületeken használatos fogalom, amely hosszabb vagy rövidebb időszakot jelöl. Általában olyan időszakot ír le, amelyet jellegzetes események, jelenségek vagy minták határoznak meg, és amelyet össze lehet hasonlítani más periódusokkal. A kifejezés segít az idő felosztásában és a változások rendszerezett megértésében.

Geológiában a periódus a geológiai időskála egyik fő egysége, amelyet sztratigráfiával és fosszilis bizonyítékokkal határoznak meg. Hossza általában tízmilliókban vagy több százmillió évben mérhető. Példák: kambrium, devon, triász, jura, kréta, paleogén, neogén és kvaterner periódusok.

Történelemben a periódus olyan időszak, amelyet társadalmi, gazdasági vagy kulturális átalakulások jellemeznek. Lehet hosszabb vagy rövidebb, és különböző kultúrák szerint eltérő periódusneveket és határokat használnak (például ókor, középkor, újkor; reneszánsz vagy felvilágosodás).

Kémiai értelemben a periódus a periódusos rendszer vízszintes sorát jelenti. Az elemek ebben a sorban felszínük elektronhéjának hasonló konfigurációja szerint oszlanak meg. A periódus hossza általában az adott főkvantumszinthez kapcsolódik; balról jobbra haladva nő az ionizációs energia és a tulajdonságok egyre hasonlóbbá válnak a nemesgázokéhoz. A modern rendszert hét teljes periódusra bontják (1–7).

Összegzés: A periódus fogalma tehát több területen jelen van, de mindenhol a jelenségek vagy elemek rendszerezésére szolgál az idő vagy tulajdonságok szerint.