radiotracerkutatás

Radiotracerkutatás a radiotracerek vagy radiokémiai nyomjelzők felhasználásával végzett tudományág, amely a biológiai rendszerekben zajló folyamatok non-invasív nyomon követését tűzi ki célul. Egy radiotracer olyan anyag vagy molekula, amely radioaktív izotóppal van jelölve, és biológiailag releváns viselkedését in vivo vagy in vitro megfigyelni lehet a jelölés révén. Ennek köszönhetően lehet vizsgálni a biokémiai reakciókat, receptor-megkötődést, anyagcserét és a szövetszövetek eloszlását. A terület a radiokémia, radiopharmacology és a képalkotás módszertanainak integrált alkalmazását foglalja magában, különösen a PET (pozitronemissziós tomográfia) és a SPECT (szcintigráfia) technikákat.

Az eljárások és eszközök közé tartozik a radiotracer-előállítás, amelyet ciklotronban vagy radiogén generátorokkal állítanak elő, valamint a minőségbiztosítás és a nukleáris biztonság keretében végzett munka. A jelölés és minőségellenőrzés szakszerűen történik, és a vizsgálatok lehetnek preklinikai (általában állatokon) vagy klinikai translációs kutatások. Gyakori izotópok közé tartozik a PET-ben használt 18F, 11C, 13N és 15O, illetve a SPECT-ben használt 99mTc és 111In. A radiotracerkutatás összekapcsolja a képalkotási adatokkal végzett kvantitatív elemzést és farmakokinetikai modellezést, elősegítve a molekuláris diagnosztikát, gyógyszerfejlesztést és a környezeti nyomon követést is.

A terület kihívásai közé tartozik a rövid felezési idők miatti gyors szintézis és szállítás szükségessége, a szelektivitás és specifitás elérése, valamint a szabályozási és etikai követelmények betartása. A jövő a theranostics, a multimodális képalkítás és a személyre szabott medicina irányába mutat.