radiometriával

A radiometria a fény és más elektromágneses sugárzás mennyiségi mérésével foglalkozó tudományág. Célja a sugárzás energiájának objektív leírása, a szemérzékelés hatásától függetlenül. A fotometria ezzel szemben a látható fény érzékszervi hatásait és az emberi látás sajátosságait veszi figyelembe, ezért a két terület gyakran egymás mellett értelmezhető.

A radiometriai mért mennyiségek közé tartozik a radiáns fluxus (teljes sugárzási teljesítmény), az irradiancia (energia fluxus felületre jutó sűrűsége), a radiáns intenzitás (fluxus egy adott irányban) és a radiancia (fluxus per felület és per solid angle). Spektrális radiometriában a sugárzás eloszlását hullámhossz szerint vizsgálják, például a spektrális radiancia Lλ vagy a spektrális fluxus Φλ. A kapcsolatok tipikusan úgy írhatók le, hogy a teljes fluxus integrálható a felületre, az irradiancia a dΦ/dA, az intenzitás dΦ/dΩ, a radiancia pedig a d^2Φ/(dA dΩ). A spektrális mennyiségek ezt tovább bontják hullámhossz-szűrővel: Eλ, Lλ stb.

Mérőeszközök köre magába foglalja a radiométereket, spektro-radiométereket, bolométereket és bolométer-alapú detektorokat, valamint fotodiódákat és más fényérzékelőket. A radiometriai méréseket rendszerint kalibrálják referenciákkal és spektroszkopikus vagy spektrális felbontással, hogy a mért értékek összevethetők legyenek.

Alkalmazási területek közé tartozik a távérzékelés, éghajlati kutatások, napenergia- és világítástechnikai tervezés, ökológiai és környezeti monitoring, valamint az asztronómia. A radiometria nemzetközi szabványok szerint fejleszti és ellenőrzi a mérések pontosságát, kulcsfontosságú a CIE és egyéb szervezetek ajánlásai, továbbá az SI mértékegységek használata a mérési eredmények egységességét biztosítja.