hullámhossz

A hullámhossz, jelöléssel λ, a hullám azon távolsága, amelyen a jel ismétlődik, például két egymás után következő azonos fázisú pont között. Alapvető tulajdonság minden típusú hullámra, legyen szó mechanikai vagy elektromágneses hullámokról. A mértékegysége méter.

Két alapvető összefüggés van: a hurkolás (λ) és a frekvencia (f) kapcsolata λ = v / f, ahol v a hullám terjedési sebessége. Elektromágneses hullámok esetén vákuumban v = c, a fénysebesség körülbelül 299 792 458 m/s, így λ = c / f. A frekvencia mindig a forrásból ered, a közeg hatására a frekvencia változatlan marad, de a hullámhossz a közeg miatt módosul.

Közegben a hullámhossz λ a vákuumban mérve λ0 és a közeg refraktiv indexe n összefüggésében λ = λ0 / n. A közeg terjedési sebessége v = fλ, és mivel f állandó marad, a sűrűbb közegben rövidebb hullámhossz Figyelemre méltó, hogy a hullámhossz felelős a fény színének és a hullám energiájának meghatározásáért; az energia per foton E = h f = h c / λ, ahol h a Planck-állandó.

A hullámhosszat gyakran az elektromágneses spektrum tartományainak osztásában használják: rádióhullámok (hosszú hullámhosszak), mikrohullámok, infravörös, látható fény (közel 380–750 nm), ultraibolya, röntgen és gamma sugárzás. A mérés és megfigyelés területén interfrencia, spektroszkópia és optikai technikák alkalmazása révén nyerhető ki információ a hullámhosszbeli különbségekből.