prokarioták

Prokarióták olyan sejtek, amelyekből hiányzik a membránnal határolt sejtmag és más membránnal határolt sejtszervecskék. Genetikailag a prokarióták örökítőanyagát, a DNS-t, egy nem elhatárolt régióban, a nukleoidban található, és általában egyetlen, kör alakú kromoszómából áll. A prokarióták jellemzően kisebbek és egyszerűbb szerkezetűek, mint az eukarióták, amelyeknek fejlett sejtmagjuk és sejtszervecskéik vannak.

Az élővilágban a prokarióták két fő csoportját különböztetjük meg: az archeákat és a baktériumokat. Mindkét csoport egysejtű mikroorganizmusokból áll, bár néhány faj telepekben vagy filamentumokban élhet. A baktériumok rendkívül elterjedtek a Földön, és megtalálhatók szinte minden elképzelhető élőhelyen, beleértve a talajt, a vizet, a levegőt és más élőlények belsejét. Az archeák szintén széles körben elterjedtek, de gyakran találhatók extrém környezetekben, mint például forró források, sós tavak és mélytengeri kürtők.

A prokarioták kulcsszerepet játszanak számos ökológiai folyamatban, mint például a tápanyag-ciklusok (például nitrogén- és szénciklus), bomlástermékek lebontása és szimbiotikus kapcsolatok kialakítása más élőlényekkel. Néhány prokarióta patogén, ami betegségeket okozhat növényekben, állatokban és emberekben, míg mások hasznosak, például az élelmiszer-előállításban (fermentáció) vagy biotechnológiai alkalmazásokban. A prokarióták tanulmányozása alapvető fontosságú a biológia megértésében, és továbbra is a kutatás aktív területe.