szénciklus

A szénciklus a szén keringését írja le a Föld rendszerében: a légkör, az óceánok, a bioszféra, a litoszféra és a talaj között. A fő készletek közé tartozik a légkörben lévő szén-dioxid (CO2), az óceánok oldott szén-dioxidja és karbonátjai, a biomassza, a talaj szerves szénje, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és a kőzetek szénje.

A ciklus könnyen elkülöníthető gyors és lassú részekre. A gyors részben a fotoszintézis során a növények és a fitoplankton megkötik a CO2-t, amit a respiráció és a bomlás útján visszajuttatnak a légkörbe vagy a talajba. Az óceánokban a CO2 oldódik, diffúzió útján cserélődik a légkörrel, és a tengeri élőlények szerves és ásványi formákba építik be a szenet. A lassú rész a kőzetek kémiai és geológiai folyamatait foglalja magában: a karbonátos lerakódás és a szén hosszú távú tárolódása a földkéregben, valamint a szén kőzetekben történő beépülése és időbeli feloldódása.

Az emberi tevékenység megváltoztatja ezt a ciklust: a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőirtások jelentősen megnövelik a légkör CO2-tartalmát, ami klímaváltozást és óceáni savasodást okoz. Ugyanakkor a növényzet és a tengeri ökoszisztémák szénelnyelő funkciói bizonyos mértékben hozzájárulhatnak a ciklus kiegyenlítéséhez, ha kapacitásukat megőrzik vagy növelik.