premisszákat

A premisszák a érvelésben azok az állítások, amelyeket a konklúzió alátámasztására használunk. Ezek lehetnek a kiindulópontok: olyan megállapítások, amelyek igazsága vagy megalapozottsága nélkülözhetetlen a konklúzióhoz. A premisszák és a konklúzió együtt alkotják az érvelés logikai szerkezetét.

Ezek lehetnek explicit módon megfogalmazott állítások, vagy rejtett premisszák, amelyeket a beszélő feltételezésként elfogad, de nem minden részletet ír le. A premisszák lehetnek empirikusak (tapasztalaton alapuló kijelentések), logikai axiómák vagy normatív állítások. Gyakran érdemes a premisszákat ellenőrizni: relevánsak-e az érvelés szempontjából, és elegendőek-e a konklúzióhoz.

Deduktív érvelésben, ha a premisszák igazak és a formális összefüggés érvényes, a konklúzió kötelezően következik. Induktív érvelésben a premisszák erősek lehetnek, de nem garantálják a helyes konklúziót; a konklúzió valószínűséget nyer.

Példa: Premisszák: minden ember halandó; Sócrates ember. Következtetés: Sócrates halandó. Ha a premisszák igazak és a logikai összefüggés helyes, akkor a konklúzió megbízható lehet; azonban a premisszák valódiságát és a kifejezések pontos megfelelését is érdemes ellenőrizni.

Értékelés: az érvelés premisszáinak relevanciáját és elegendőségét kell vizsgálni; rejtett premisszák feltárása fontos; a premisszák és a konklúzió közötti összefüggés logikai hibái és érvelési tévedések gyengítik az állítást.