konklúziót

Konklúzió is a Hungarian noun borrowed from Latin concludere (via French conclusion), referring to the final statement, decision, or deduction that follows from considering evidence or arguments. The form konklúziót is the accusative singular, used when the word functions as a direct object in a sentence. The term appears across disciplines—science, philosophy, law, journalism, and rhetoric—to denote the outcome of reasoning or inquiry.

In academic writing, konklúzió commonly designates a dedicated section that presents the results, implications, or final claims derived from the analysis. It is often contrasted with összegzés (summary): while összegezés recaps content, a konklúzió offers a reasoned determination or normative statement based on the work’s evidence.

Grammatical notes help clarify usage. konklúzió has the plural konklúziók and possessive form konklúziója. The accusative konklúziót appears with verbs such as levonni (to draw), megfogalmazni (to formulate), or írni (to write). Examples include: A kutatás konklúzióját a dolgozat végén található rész foglalja össze. A szakértők konklúziót vontak le az adatokból.

Differences to note include konklúzió versus következtetés and összegzés. Konklúzió often implies a formal, final statement derived from analysis, whereas következtetés emphasizes inference; összegzés focuses on summarizing the content. konklúziót használunk olyan kontextusokban, ahol a végkövetkeztetést vagy megállapítást világosan előterjesztjük.