végkövetkeztetést

Végkövetkeztetésnek nevezzük azt a záró állítást, amelyet kiinduló állításokból vagy érvek sorából logikailag következtetünk. A fogalom a deduktív érvelés és a bizonyítás fontos eleme: a cél az, hogy a premisszákból kötelezően igaz következést legyen levonni.

Szótani értelemben a végkövetkeztetés a végső, logikailag levezetett állítást jelenti. A kifejezést gyakran használjuk úgy, hogy valaki levonja a végkövetkeztetést, vagy megfogalmazza a végkövetkeztetést a teljes érvelés végén.

Használati területei közé tartozik a logika és a matematika, ahol a végkövetkeztetés a bizonyítás végső lépése lehet. Érvelésben pedig az a megállapítás, amely a bizonyítékok vagy érvek összessége alapján alátámasztja az álláspontot. A végkövetkeztetés akkor érvényes, ha a premisszákból a levezetés szabályait betartva kötelezően következik, és ha a premisszák igazak vagy helytállóak.

Példa: Premisszák: minden ember halandó. Sókrates ember. Következtetés: Sókrates halandó. Ez a végkövetkeztetés levonása a logikai láncból.

Fontos megkülönböztetni a végkövetkeztetést általános következtetéstől: a végkövetkeztetés hangsúlyozza a záró állítást, amely a teljes érvelés eredményeként születik. Gyakorlati jelentősége van a tudományos értekezésekben, jogi vitákban és más olyan helyzetekben, ahol egy álláspont végső, megalapozott megállapítását fogalmazzák meg.