peptidázok

Peptidázok, más néven proteázok, olyan enzimek, amelyek hidrolízissel bontják a fehérjéket és a peptideket. Katalizálják a peptidkötések szakadását, az aminosavak közötti kémiai kötelékeket. Ezen enzimek létfontosságúak számos biológiai folyamatban, beleértve az emésztést, a fehérje-homeosztázist és a jelátvitelt. A peptidázok a szervezetben széles körben elterjedtek, és megtalálhatók mind az állati, mind a növényi sejtekben, valamint mikroorganizmusokban.

A peptidázokat többféleképpen osztályozzák, jellemzően az aktív helyükön található katalitikus aminosav alapján. Négy fő osztály létezik: szerin peptidázok, cisztein peptidázok, aszpartát peptidázok és metallopeptidázok. Mindegyik osztály specifikus mechanizmusokat használ a peptidkötés hasítására. Például a szerin peptidázok egy szerin aminosavat használnak az aktív helyükön a reakció elősegítésére, míg a cisztein peptidázok ciszteint használnak.

A peptidázoknak számos funkciója van az élő szervezetekben. Az emésztőrendszerben segítenek lebontani az étrendi fehérjéket kisebb peptidekké és aminosavakká, amelyek aztán felszívódnak. A sejten belül fontos szerepet játszanak a fehérje-megújulásban, a nem kívánt vagy sérült fehérjék lebontásában. Ezenkívül a peptidázok részt vesznek olyan folyamatokban, mint a véralvadás, az immunválasz és a sejtosztódás. Ezen enzimek aktivitásának szabályozása kritikus a normál fiziológiai működés szempontjából, és rendellenességeik számos betegséghez köthetők.